Humán rákos papillomavírus
A humán papillómavírus és a rák A humán papillómavírus és a rák A papillómavírusokat a Hozzájuk kötődik az első bizonyíték, miszerint emlősökben rákot okozhatnak a vírusok. Milyen egyéb rákos megbetegedéseket okozhatnak nőkben és férfiakban a papillómavírusok?
Mit tehetünk a megelőzés érdekében?
Fej-nyaki tumorok: a dohányzás és alkoholfogyasztás szerepét is felülírják a gének Kimutatták, hogy fej-nyaki daganatok előfordulásának jelentős növekedésében a közismert környezeti ártalmakon egészségtelen életmód, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás kívül biológiai tényezők is szerepet játszhatnak. A szájüregi daganatok 48,5, a gégerákok 35,7 százalékában igazolták ugyanis a humán papillomavírus HPV jelenlétét, amelyet eddig főként a méhnyakrák kialakulásával hoztak összefüggésbe. Ezek alapján oki összefüggés mutatható ki a humán papillomavírussal történt fertőzés és a szájüreg, a gége és nyelőcső laphámrákjainak egyes típusai között is.
A papillómavírusok jelenlegi ismereteink szerint csak a testfelszín szöveteiben szaporodnak; a bőr humán rákos papillomavírus a nyálkahártya nemi szervek, végbél, száj, légutak hámsejtjeire specializálódtak, olyannyira, hogy külön fajtájuk okozza például a tenyér és a talp bőrének megbetegedését.
Bizonyos típusai szemölcsöket okozhatnak, míg az úgynevezett nagy onkológiai kockázatú típusok közreműködhetnek a karcinóma kialakulásában. A condyloma acuminatum, az anogenitális régió bőrén, illetve nyálkahártyáján fejlődő jóindulatú növedék, amely a leggyakoribb szexuális úton terjedő vírusus betegség az Egészségügyi Világszervezeta WHO évente millió új esetet regisztrála kis kockázatú HPV-típusok okozta infekció következtében jön létre.
A HPV-fertőzéssel kapcsolatba hozott humán rákos papillomavírus 90 százaléka méhnyakrák, 8 százaléka a külső női nemi szerveket, illetve mindkét nemnél az anális nyálkahártyát és a száj-garat területét érinti.
Agresszív HPV típusok A méhnyakrákos esetek legnagyobb részében szerepel kóroki tényezőként a HPV, és mivel a fertőződés és a betegség kialakulása között év is eltelhet, a megelőzésnek és a szűrővizsgálatoknak komoly szerepük van. E két típus ellen védettséget nyújt a közelmúltban hazánkban is bevezetett védőoltás, de azoknak is ajánlatos szűrésre járniuk, akiket már beoltottak, mivel több kisebb arányban előforduló gyomorkezelés papilloma típus ellen nincs oltóanyag.
Világszerte a méhnyakrák a harmadik leggyakoribb a nők daganatos betegségeinek sorában évente mintegy ezer új esettel. A daganatok 83 százalékát a fejlődő országokban regisztrálták, ahol a nőket veszélyeztető rákfajták 15 százaléka, míg a fejlett országokban 3,6 százaléka méhnyakrák. A méhnyakrák leginkább a évesek körében fordul elő A méhnyakrák viszonylag fiatal életkorban, leginkább a évesek között fordul elő, ezért megelőzése sok megnyert életévet jelentene.
Újonnan felismert kockázati tényező: a humán papillomavírus
A fejlett országokban a Papanicolaou- Pap- féle citológiai teszt kifejlesztése és elterjedése az as évektőlaz általános gazdasági és higiénés viszonyok javulása, a kielégítőbb táplálkozás, valamint a jobb ivóvíz-ellátási és csatornázási viszonyok járulnak hozzá a kedvező tendenciához, miközben bizonyos tényezők ellene hatnak: a méhnyakrák kialakulásában a HPV-fertőzésen kívül az orális fogamzásgátlás és a dohányzás is közrejátszik. A dohányzó nők körében például háromszorosára nő a kórelőző perzisztáló vírusfertőzés esélye.
A betegség túlélési aránya a fejlett országokban viszonylag magas: az 5 éves túlélés az USA-ban 73 százalék, az EU-ban 63 százalék, míg az afrikai országokban 30 százalék alatti.
Magyarországon — a már említett világtendenciával egyezően — az emlő és a tüdő rosszindulatú tumoros megbetegedése után a méhnyakrák a harmadik leggyakoribb rákfajta a nők körében. A halálozási ráta tízszerese a fejlett országokéinak — évente több száz nő hal meg hazánkban e potenciálisan megelőzhető betegségben.
Istenhegyi Géndiagnosztikai Centrum
Eltérés a fertőzöttségben Fertőzöttség tekintetében az egyes korosztályok között eltérés tapasztalható. Magyarországon a legtöbb előfordulást a évesek körében észlelték, náluk ez az arány százalék.
- Ehhez mindig egy magasabbrendű élő sejt közreműködése szükséges.
- Humán papillomavírus (HPV)
- A genitális szemölcsök gyors javulása
- A condyloma acuminatum nemi szemölcs Mi a HPV?
- Távolítsa el a hpv vírust
- Féreglyukú tabletták használata
- Cikkek, háttéranyagok A humán papillómavírus és a rák A humán papillómavírus és a rák A papillómavírusokat a
- A humán papillomavírus HPV okozta, fertőzés elsősorban szexuális úton, egy fertőzött személlyel történő közvetlen érintkezéssel terjed.
A évesek már csak százalékban fertőzöttek. Mindössze a nők három százalékánál beszélhetünk tartós fertőzésről, de esetükben sem humán rákos papillomavírus a betegség kialakulása. Negyvenöt év fölött újra emelkedik a fertőzöttségi arány: százalék.
Humán papillomavírus
Az életkoron kívül kockázati tényező a szexuális partnerek nagy száma is. A vírushordozóknak ajánlatos rendszeresen megjelenniük szűrővizsgálaton. Milyen egyéb ráktípusokat okozhat a HPV?
Mivel földrajzi összefüggés fedezhető fel a méhnyakrák és a péniszrák előfordulása között, sőt, házaspároknál gyakran együtt jár a kettő, vizsgálják, hogy a péniszrák kiváltásában milyen kóroki szerepe lehet a HPV-nek. Egyelőre annyi bizonyos, hogy a péniszrákok 40 százalékából mutatható ki a vírus DNS-e.
A humán papillómavírus és a rák - Mutáció.hu
Összességében a pénisz rákja ritka, a férfiakban előforduló karcinómák kevesebb mint fél százalékáért felelő. Fontos etiológiai faktor a HPV a végbél- valamint a száj- és garatüregi rákok előidézésében is 90, illetve százalékukban találták meg a vírustazonban ezek kialakulásában sokkal fontosabb a dohányzás és az alkohol egymást erősítő szerepe.
Férfiak körében ez utóbbi megbetegedés nem is a fejlődő országokban a leggyakoribb, hanem Észak- és Kelet-Franciaországban, de a cigarettázás egyre globálisabb elterjedése miatt előfordulása a fejlődő országokban is nő.
Elképzelhető az is, hogy a HPV-pozitív esetek egy részében a vírus nem játszik kóroki szerepet, mert nem tudni, milyen gyakorisággal van jelen latens állapotban, illetve milyen gyakran hat aktívan a sejt örökítőanyagára. A vírus működésmódja ugyanis a p53 és a pRb tumorszuppresszor-fehérjék génjeinek kikapcsolása, ezáltal a sejt szaporodásának beindítása.
