Férgek biológia 6. osztály. Orvosi pióca
- Gardasil vakcina és autoimmun betegség
- Bélféreg tünetei
- Hpv torok sérülése
- Laposférgek A laposférgek a törzsfejlődés során a szervek kialakulásának szintjére jutottak és testük több sejtrétegből áll.
- Gyűrűsférgek Az állatvilág evolúciójában az újabb fejlődési szintet a szervek kialakulása, majd egyre bonyolultabbá válása jelenti, mert így növelhető leghatékonyabban az alkalmazkodás, a specializálódás révén.
- Okos Doboz digitális feladatgyűjtemény - 7. osztály; Biológia-egészségtan; Élőlények rendszerezése
Előfordulása[ szerkesztés ] Világszerte lehet gilisztákat találni. A közönséges földigiliszta egész Európában és Ázsiában előfordul bárhol, ahol a talaj és az éghajlat megfelelő számára.
Megjelenése[ szerkesztés ] A közönséges földigiliszta hossza általában 30 centiméter, de néha hosszabb is lehet. A giliszta színezete férgek biológia 6.
Laposférgek
osztály vagy vörösesbarna. A földigiliszta agya, szívei és légzőszervei az első néhány szegmensben vannak. Ha ezek épen maradnak, a giliszta tovább él és növekszik, de a levágott farkából nem fejlődik új élet.
A pontosan közepén kettévágott állat azonban elpusztul. Eső után a még nedves földben kialakít magának egy folyosórendszert. Más néven a gilisztát esőféregnek is nevezik.
A folyosórendszer falának beomlását megakadályozza a giliszta testének ragadós váladéka, ami megszáradva egyféle ragasztó-kötőanyag a talajon. A folyosórendszerben legalább egy kitágított pihenőürege is van. Hideg és száraz időben üregében golyószerűen összegömbölyödve nyugszik - így próbálja megőrizni a teste páratartalmát, és melegét.
Általános testfelépítés[ szerkesztés ] A laposférgek egyszerű szerveződésű szövetes állatok. Fejlődésük a bélcsíra állapotban megrekedt, tehát ekto- és endodermájuk már kialakult, sőt már a mezoderma kezdeményei is fellelhetők bennük.
Tápláléka elkorhadt, elrothadt növényi részekkel kevert szerves anyag tartalmú föld, növényi maradékok, néha kis, elhullott állatok. Ha a talajban nem talál táplálékot, feljön a felszínre és ott keres olyan - többnyire növényi - részeket, amiket a nemi szemölcsök eltávolítása elektromos kés a behúzva el tud rothasztani és utána meg tud enni, emészteni.
A giliszta a megemészthetetlen földet kis csomókban üríti ki testéből. Természetes ellenségei a vakond, a sün, a cickány, a békák, teknősök, százlábúak és a futóbogarak.
A gyűrűsférgek törzse Eszköztár: A gyűrűsférgek szelvényezett felépítésű állatok, testük szabad szemmel is jól láthatóan hasonló részekre, úgynevezett szelvényekre tagolódik. A gyűrűsférgek bőrizomtömlővel mozognak, és nyálkás bőrükön keresztül lélegeznek. Bélcsatornájuk három szakaszra, elő- közép- és utóbélre tagolódik.
Fogságban legfeljebb 6 évig él. Szaporodása[ szerkesztés ] Az ivarérettséget hónapos korban éri el. A párzási időszak nedves, meleg nyári estéken van. A giliszta hímnősmégis partnert kell keresnie a párzáshoz.
Párzás közben a két giliszta a földfelszínen spermát cserél; eközben egy nyálkás tok köti össze őket. A giliszta clitellumából más néven nyereg, fakó, mirigyekben gazdag megvastagodás teste első harmadában váladékot bocsát ki. A nyálkás váladék tokot képez.
Közönséges földigiliszta
Ezután a nyálkás tok végigcsúszik testén, petéket és spermát ragadva magával. A végén a giliszta kibújik a nyálkás tokból úgy, hogy a fejénél visszatűri a tokot. Az akár 20 petét is tartalmazó nyálkás tok hermetikusan bezárul férgek biológia 6.
Érettségi 2017 - Biológia 6.rész: Anyagcsere elmélete
osztály egy kokont képez. Ez akár szélsőséges időjárási körülményeket is képes átvészelni. Többnyire csak egyetlen giliszta bújik ki belőle. A petéből való kifejlődéshez hónap kell.
Jelentősége[ szerkesztés ] Életmódjával tisztítja a talajt a korhadékoktól és rothadékoktól, megnövelve annak hasznos termőképességét. Sporthorgászatban halcsalinak használják.
6.3. Laposférgek
Ürüléke szerves anyagnak tekinthető, amelynek a biológiai aktivitása százszorosa is lehet az elfogyasztott talajtörmeléknek.
Főzve, vagy sütve húspótló lehet fehérjében szegény területeken. Ha, mint Normann tette, a földi gilisztát kettévágjuk, hátsó fele kínosan fog vergődni, míg mellső fele nyugodtan csúszik tovább. Ha mind a két részt újra ketté vágjuk, mindegyik elülső része nyugodtan mászik, míg a hátsó fél »fájdalom« jeleit mutatja.
Az egész jelenség magyarázata az, hogy a vágástól előre eső részeken rendezett mozgások vannak, a hátsó részeken rendetlen reflexmozgások észlelhetők, melyek azonban még egyáltalán nem jogosítanak fel fájdalomérzés föltételezésére.
Számos megfigyelés azt mutatja, hogy alsóbbrendű állatoknak nincs fájdalomérzésük.