Osztályozza a menedékjogi rendszereket.

Németh Szilvia :: Sajátos nevelési igényű migráns tanulók | Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

Forrás: OKM adatbázis Az Interkulturális Pedagógiai Rendszer A Magyarországon élő külföldi gyerekek oktatását az előírások szerint az Interkulturális pedagógiai rendszer címet viselő program keretében lehet megvalósítani.

A program jogi hátteréül a közoktatási, a menedékjogi, az idegenrendészet és a költségvetési törvény szolgál, valamint nemzetközi dokumentumok és azok ajánlásai is Útmutató, A program megszületését az indokolta, hogy általa meg lehessen teremteni azokat az alapokat, amelyekre a későbbiekben, a várhatóan növekvő iskolai migráció hatásainak kezelésekor támaszkodni lehet.

Irányelveit az oktatási miniszter erre vonatkozó közleményében fogalmazta meg OM Közlemény, Osztályozza a menedékjogi rendszereket program három fő alapelve: A multikulturális szemlélet: az, hogy a nevelési-oktatási rendszerben érték a tanulók állampolgársága, anyanyelve közötti különbség; Az integráció elősegítése, amely biztosítja a magyar nyelv tanulását, Magyarország kultúrájának és civilizációjának megismerését, továbbá segíti a nem magyar állampolgárságú és anyanyelvű tanulókat anyanyelvük és kultúrájuk megőrzésében és fejlesztésében; Az additivitás és komprehenzivitás elve, vagyis figyelembe veszik azt, hogy a tanulók a tanév különböző szakaszaiban létesítenek jogviszonyt az iskolával, különböző szintű lehet a magyarnyelv-tudásuk, tanulási tapasztalataik, és tudásuk eltér a magyar közoktatásban érvényes követelményektől, beilleszkedésüket különböző tényezők nehezítik.

E tényezőkből adódó hátrányos helyzetüket az iskolának kell kompenzálnia. A közlemény alapján az interkulturális program megszervezésének feltétele legalább egy magyar mint idegen nyelv szakos pedagógus foglalkoztatása, illetve a külföldi állampolgár tanulók anyanyelvének és kultúrájának tanítására utazó vagy óraadó pedagógus alkalmazása.

A külföldi tanuló évfolyamba és osztályba sorolásáról az iskola igazgatója a tanuló meglévő iskolai dokumentumai és a tanulóval folytatott személyes beszélgetés alapján, a magyar mint idegen nyelv szakos tanár és osztályozza a menedékjogi rendszereket osztályfőnök véleményének kikérése mellett dönt.

Berlin megreformálná a menekültügyi rendszert

A közlemény mellékletében találhatjuk meg az interkulturális program nevelési-oktatási céljait és feladatait, amelyek a következők: A nyelvek és kultúrák közötti közeledésben jártas, reális énképpel és önismerettel, egészséges identitással rendelkező, nyitott és elfogadó, autonóm és pozitív életvezetésre férgek utáni gyógyszer hányás személyiségek építése és fejlesztése; Az iskolai előrehaladáshoz, a sikeres szocializációhoz és a konstruktív társadalmi integrációhoz szükséges magyarnyelv-tudás megszerzése, a magyarországi integráció elősegítése, és a Magyarország mint befogadó ország értékeihez való pozitív kötődések kialakítása.

Abban viszont egységes, hogy a megvalósításához szükséges helyi, intézményi, migráns nevelési és nevelési-oktatási koncepciónak tartalmaznia kell a magyar mint idegen nyelv tanítását-tanulását, az interkulturális pedagógia elméletét, a tanulástámogatási koncepciót, valamint a nevelői, tanári együttműködés, továbbképzés, kooperáció tervét.

méregtelenítő program gyümölcslevekkel qeshte vírus

Bevezetéséhez nincs szükség az intézmény nevelési és pedagógiai programjának a módosítására, csupán az intézménynek kell egy ahhoz illeszkedő helyi programot készítenie, aminek bevezetését a fenntartó külön eljárás keretében hagy jóvá. Az interkulturális pedagógiai program tartalma változó lehet a helyi viszonyoktól függően, azonban vannak olyan elemek, amelyeknek szükségszerűen meg kell jelenniük.

Eszerint a nevelési programban kiemelten jelenik meg a kognitív kompetenciák: a motiváció, a tanulási képesség fejlesztése; az eszközjellegű kompetenciák: a nyelvi és kommunikációs képességek fejlesztése; az érzelem és értelem fejlesztése, elsősorban a migrációs traumák hatásainak kezelésére, az éntudat alakítására, a jövőképek gondozására.

E tekintetben az irányelv által megfogalmazott ajánlás szerint a különböző osztályokba, illetve évfolyamokra járó tanulóknak magyarnyelv-tudásuk fejlettsége alapján, nívócsoportos oktatás keretében kell oktatni a magyar nyelvet.

Az átvezetésnek lehetőleg oly módon kell történnie, hogy a tanuló ne veszítsen évet, megtarthassa azt a tudást, amivel rendelkezik, de megszerezhesse a jövője szempontjából szükséges ismereteket is. Erre azért van szükség, mert a nevelés-oktatás hosszú távú fenntarthatósága csak e feladatra elkötelezett és abban jártas, szakmailag megfelelően képzett pedagógusokkal lehetséges.

Az intézménynek a szakszerűség irányába kell lépéseket tennie, lévén, hogy az alapfokú pedagógusképzésnek nem minden esetben része a migráns tanulókkal való foglalkozás, így a cél érdekében az intézmény belső tartalékainak mozgósítása, a más hasonló programok szerint dolgozó iskolákkal történő tapasztalatcsere és a külső akkreditált továbbképzések igénybevétele szükséges lehet.

Az interkulturális programok bevezetése során a szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosíthatók egyrészt az iskola belső kapacitásának átcsoportosításával, más iskolákkal való együttműködés révén, másrészt pedig a folyamatosan készülő központi eszközök tantervek, tananyagok, segédletek stb. Az interkulturális pedagógiai rendszer finanszírozása — szabályozás és gyakorlat Először a E jogcímen a következő szerepel.

fordított papilloma beavatkozás férgek érzése a gyerekekkel

A vizsgálat eredményeinek alapján a szerző négy tipikus iskolai modellt körvonalazott: A normatíva igénylésének kezdeményezője az önkormányzat; az iskola nem biztosít a külföldieknek semmilyen speciális foglalkozást; szemléletváltás a normatíva igénybevétele ellenére sem tapasztalható.

A normatíva igénybevétele az iskola kezdeményezésére történik, a korábbi, saját tapasztalatú eljárásokat folytatják a normatíva igénybevétele után is.

A normatíva igénybevételét az önkormányzat kezdeményezi; az iskola vállalt feladatához nem illeszkedik a támogatás jogcíme. Az iskola kérte a támogatás igénybevételét az önkormányzattól; a korábbiakra építve, de a problémára jobban fókuszálva szakmai továbblépés tapasztalható. Az Oktatási Minisztérium novemberében újra tájékoztatást kért a normatívát igénylő intézményektől a nem magyar állampolgárságú nem magyar tanulók oktatásával kapcsolatosan.

A postai úton megkeresett 22 intézmény közül an válaszoltak. A ös kutatási eredményekkel összevetve jelentős elmozdulás nem történt. Négy intézmény még mindig plusztámogatást igényelt magyar ajkú külföldi állampolgárok esetében is, az interkulturális pedagógiai rendszer iskolai alkalmazásáról is csak három intézmény számolt be.

A migráns tanulók integrált oktatása mint napi gyakorlat mindössze két iskola esetében jelent meg. A differenciálásról, azaz az integrált tanulási környezetben egyéni képességek szerinti feladatmegosztásról mint a tanórán alkalmazott pedagógiai módszerről mindössze két esetben számoltak be. Az integrált nevelést és a képességek szerinti differenciálást megemlítő intézmények mindegyike azonos volt az interkulturális pedagógiai rendszert bevezető iskolákkal.

Mivel fűtsünk? Pataki István előadása Szegeden

A többi intézmény pedagógiai gyakorlata és megközelítése jellemzően egyedi volt. A válaszadó igazgatók többsége a délutáni korrepetálást, egyéni felzárkóztatást és fejlesztést jelölte a tanulók iskolai eredményessége növelésének fő eszközeként.

Több esetben a délutáni napközi otthonos foglalkozást jelölték meg, mint a tanulási nehézségek enyhítésének eszközét. Az ebbe a csoportba tartozó iskolák igazgatói azt vallották, hogy a tantestület egyes tagjainak egyéni adottságaira számítanak a tanulók felzárkóztatásában. Például, többen említettek angolul jól beszélő pedagógusokat, széles körű történelmi ismeretekkel rendelkező osztályfőnököket, valamint egy esetben Kárpátaljáról áttelepült pedagógust is.

Németh Szilvia :: Sajátos nevelési igényű migráns tanulók

Ezekben az esetekben a multikulturalizmus csak mint a külföldiek osztályozza a menedékjogi rendszereket fellépő elvárás jelent meg, amelyet helyi eszközökkel tanári kapacitással próbálnak kielégíteni. A válaszadók véleménye osztályozza a menedékjogi rendszereket a migráns tanulók oktatása során leggyakrabban felmerülő problémák a nyelvi nehézség, a tanulási nehézség, a hiányzás és a beilleszkedési problémák, valamint ezek egyes következményei: az évismétlés és a túlkorosság.

Több esetben ezek kezelése azért is jelent meg nehéz feladatként, mert a szinte csak saját anyanyelvükön beszélő szülőkkel a kommunikáció és kapcsolattartás is súlyos problémát jelent.

modern gyógyszer a férgek számára az emberek számára vörösség a lábujjak között

Egy kísérleti program — az interkulturális pedagógia a gyakorlatban Az Oktatási Minisztérium és a Református Egyház közös egyéves kísérleti programja szeptemberében indult a budapesti Dob Utcai Általános Iskola és Vendéglátó-ipari Szakiskolában.

A két vélemény szerint rendkívül nehéz olyan iskolákat találni ma Magyarországon, amelyek nemcsak külföldi tanulókat fogadnak, hanem e témában akár hazai, nyirokrák tünetei nemzetközi együttműködésekbe, projektekbe is bevonhatók.

Az idei tanévben, miként az elmúlt három tanév során is, több mint 40 nem magyar anyanyelvű, nem magyar állampolgár kezdte meg tanulmányait ebben az iskolában. Az interjúalanyok elmondása alapján ezek a tanulók két fő csoportba sorolhatók. A népesebb csoportot a külföldi munkavállalók gyermekei alkotják.

Ők azok, akikkel az iskola pedagógusai már éve találkoznak napi munkájuk során.

Olvassa el is