Papilloma nem demect, Méhnyakrák

‪Tibor Füle, PhD‬ - ‪Google Tudós‬

A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

papilloma nem demect

A méhnyakrák a második leggyakoribb nőkben előforduló daganat világszerte, melynek előfordulását a szűrővizsgálatok jelentősen csökkentették. A diagnosztika és terápia javítása a daganat kialakulásának jobb megismerésétől várható.

Méhnyakrák – Wikipédia

Korábbi munkánkban elsőként igazoltuk, hogy a tight junction TJ sejtkapcsoló struktúrák gerincét képező claudin fehérjecsalád egyes tagjainak expressziója jelentősen nő a premalignus és malignus cervix daganatokban.

Célunk, hogy a szöveteken tett megfigyelésünket citológiai anyagban is alkalmazzuk, összevetve egyéb, a diagnózist pontosító módszerekkel, valamint a human papilloma vírus HPV nagy kockázati típusainak előfordulásával. Tanulmányozni kívánjuk a cervicalis rezerv sejtek szerepét a cervicalis mirigyek pótlásában, a laphám metapláziában és a daganatképződésben.

Egy kis létszámú fő körüli csoporton végzett vizsgálatban, amelyet egy szűk etnikai csoporton végeztek nevezetesen Új-Mexikóban élő amerikai őslakosokonmeghatározták a vérszérumban lévő mikrotápanyagok szintjét abban az összefüggésben, hogy kockázati tényezőkként szerepelhetnek-e a méhnyakhám diszpláziákban. Ezek az adatok arra utalnak, hogy a zöldségfogyasztás és a keringő likopén védő hatású lehet a HPV tartós jelenlétével szemben.

A hiszton metiltranszferáz EZH2 epigenetikai szinten befolyásolja a transzkripciót, több emberi daganatban fokozottan expresszált, stimulálja a sejtproliferációt és elősegíti az inváziót és metasztázist. Kérdés, hogy ez milyen mértékben függ össze a HPV onkoproteinjeinek expressziójával.

  1. Condyloma és Kalanchoe
  2. Казалось, его смысл был следующим: здесь находится нечто весьма опасное, и .
  3. Humán papillomavírus tünetei nőknél

A mikroRNS papilloma nem demect legtöbb daganatban jellegzetesek. A kóros mikroRNS mintázat összefügghet a daganat prognózisával és esetlegesen újabb, a daganat biológiai természetéről több információt nyújtó, a terápiát befolyásoló információt adhat, melynek vizsgálata a célunk.

Mi a kutatás alapkérdése? Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek. A kutatás a méhnyakrák kialakulása molekuláris alapjainak, a sejtkapcsoló fehérjék, egyes epigenetikai tényezők vizsgálatára irányul, melyek a jövőben diagnosztikus és terápiás célpontként szolgálhatnak.

A következő kérdésekre keresünk választ: 1. A cervix daganatos elváltozásait jelző claudin1 általunk észlelt fokozott expressziója detektálható-e citológiai mintákban és diagnosztikus értékkel felhasználható-e? A claudin1 immuncitokémiai papilloma nem demect hasonló értékű-e a malignitás jelzőjeként kereskedelmi forgalomban használt P16INK4a-val és összefüggésbe hozható-e a HPV egyes típusaival? Az újabban felismert TJ proteinek, így a claudin család tagjai, a tricellulin papilloma nem demect módon jellemzik-e a cervix daganatait, mint a korábban észleltek claudin1,2,4,7?

Hasonlóságot mutatnak-e a cervicalis rezerv sejtek a cervicalis laphám vagy a glandularis hámmal a TJ proteinek expressziójában, amely esetleges kapcsolatukat jelezheti ezen sejtekkel? A rezerv sejtek szerepet játszanak-e a cervix daganatok, kiemelten az adenocarcinomák kialakulásában?

papilloma nem demect

Az EZH2 expressziója hogyan változik a karcinogenezis folyamán a premalignus — invazív szakaszokon át? Az expresszió mértéke felhasználható-e prognosztikai jelzőként? A mikroRNS mintázat jellemzi-e a cervicalis karcinogenezis folyamatát, azaz észlelhető-e mennyiségi vagy minőségi eltérés az egyes szakaszokban? Mi a kutatás jelentősége? Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért papilloma nem demect, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját.

Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a papilloma nem demect versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának! A méhnyakrák papilloma nem demect felismerése, kezelése a kiterjedt vizsgálatok és eredmények ellenére sem teljességgel megoldott, a betegség jelenleg is magas halálozással jár. A karcinogenezis molekuláris patogenezise lépcsőinek, a genetikai és epigenetikai változásoknak, jelátvivő mechanizmusok útjainak feltárása új kezelési lehetőségeket nyitott meg.

A tervezetben ezen mechanizmusok közül a sejtkapcsolatok és ezek jelátvívő mechanizmusainak, egyes epigenetikai tényezőknek EZH2, mikroRNS és a cervicalis őssejteknek szerepét kívánjuk tanulmányozni a cervix rák legfontosabb etiológiai tényezőjével, a HPV-vel összefüggésben. A sejtkapcsolatok általunk észlelt változásának feltárása már eddig is jelentős adat volt a diagnosztika és méhnyakrák kialakulásának jobb megértése szempontjából.

A tervezett munka, azaz a fokozott claudin expresszió detektálása genitális szemölcsök és szülés mintákban, új diagnosztikus lehetőséget nyújthat a szűrésben.

Megfelelő claudin-ellenes antitesttel — melynek alkalmazására egyéb daganatokban van példa — esetleges daganatellenes terápiás hatás is elérhető. A cervicalis rezerv sejtek több típusa ismert, de kevésbé jellemzett és szerepük sem egyértelműen tisztázott. Különösen fontosak lehetnek a karcinogenezisben, mind laphám, mind mirigyhám eredetű tumorok esetében.

Klinikai vizsgálatok a Anogenital Human Papillomavirus Infection

Szerepük tisztázása segíthet ezen daganatok korai felismerésében. Epigenetikai tényezők közül a vizsgálni kívánt EZH2 transzkripciós faktor fokozott expressziója az eddig vizsgált daganatok többségében rossz prognosztikai jelnek tekinthető.

papilloma nem demect

Kevésbé vizsgálták azonban ezt az antigént a daganatok premalignus szakaszaiban. Az expresszió eltéréseinek észlelése esetlegesen jelezheti, hogy mely korai cervix elváltozások indulnak el a progresszió útján és fejlődnek invazív daganattá. A mikroRNS-ek változása minden daganatban megfigyelhető a tumor progressziója során. Nem világos viszont, hogy a többlépcsős karcinogenezis egyes szakaszait milyen jellegzetes mikroRNS mintázat jellemzi.

Méhnyakrák – Wikipédia

Munkánk első szakaszában szövetekből, későbbiekben a kenetvétel során nyert sejtekből tervezzük a várhatóan jellegzetes microRNS mintázat meghatározását, amely diagnosztikus értékű lehet.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média illetve az adófizetők papilloma nem demect szempontjából különösen fontos az NKFI számára. A méhnyakrák a nők 2. Több daganat esetében a célterápia lényeges változást hozott, ami a méhnyakrákra még nem alkalmazható. Fontos azért, hogy megismerjük a méhnyakrák kialakulásának molekuláris alapjait, az u.

NKFI-EPR:A méhnyakrák etiopatogenezisében szerepet játszó tényezők

A tanulmányokat célszerű a méhnyakrák legfontosabb kóroki tényezőjével, a human papilloma vírussal HPV összefüggésben végezni.

Kutatásunk célja ezért újabb molekuláris mechanizmusok feltárása a méhnyakrák kialakulásának folyamatában, a daganatelőtti elváltozásoktól az előrehaladott rákig bezárólag. Első célpontunk a sejtkapcsolatokat meghatározó fehérjecsalád az u.

Центральная равнина начиналась не более чем в сотне метров к западу от Николь встала, положив девочку на плечо. -- удивился Олвин.

Olyan diagnosztikus tesztet kívánunk kifejleszteni, mely citológiai mintában meghatározza ezen fehérjéket, így kiegészítője lehet a szűrésnek. A daganatsejtek felszínén nagyobb mennyiségben megjelenő fehérjék ellen termelt ellenanyagok daganatpusztító hatásúak is lehetnek, mint ez más daganatok pl. Az örökítő anyag papilloma nem demect számos tényező, u. Az általunk vizsgált EZH2 fehérje fokozottan termelődik a daganatsejtekben és ennek kimutatása diagnosztikus értékű.

A méhnyakrák egyes szakaszaiban változik ezen mikroRNS mintázat, mely diagnosztikus értékű. Cervical cancer is the second most common malignant tumor in females worldwide, with the incidence significantly decreasing thanks to the available screenings.

For better diagnostics and therapy, further knowledge is needed about the development of this cancer. Our aim is to approve the increased claudin1 expression detected at tissue level in cytological smears as well and compare the value of overexpression with other diagnostic tests used for detection of malignancy, and with occurrences of high risk types of human papilloma virus HPV.

We wish to study the role of cervical reserve cells in cervical gland replacement, squamous metaplasia and tumor formation. EZH2 influences transcription at epigenetic level, is a histone methyltransferase which is highly expressed in several human tumors and stimulates cell proliferation, promotes invasion and metastasis.

The question arises to what extent these alterations are related to the oncoprotein expressions of HPV.

Aberrant microRNA expression is detected in the majority of human cancers. The altered microRNA pattern may be related to tumor progression and might even provide us with new data on cervical carcinogenesis. Additional informations gained from the study might even influence future therapy.

What is the major research question? Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments. The research focuses on the questions of the molecular basis of cervical carcinogenesis, on the target molecules, on the epigenetic factors which may serve as targets in the diagnostics and treatment.

Méhnyakrák

The following questions have been raised; 1. Is the increased claudin1 expression observed by us in cervical cancer tissue detectable in cytology specimens and if so, are the findings of diagnostic value? Are the specificity and sensitivity of the claudin1 reaction equivalent with the tests used in diagnostics of cervical malignancies p16INK4a and with the occurence of high risk HPV types?

Do the recently described TJ proteins, i. Are the cervical reserve cells similar in TJ protein expression to squamous or glandular cervical epithelium, indicating possible connection with these cells? Do the reserve cells play role in the development of cervix tumors, especially in adenocarcinomas? How does the EZH2 expression change during carcinogenesis throughout the premalignant - invasive phases?

Can the degree of expression be used as a prognostic marker?

papilloma nem demect

Does the microRNA pattern characterize the cervical carcinogenesis namely, can quantitative or qualitative differences, different patterns be detected in the various phases?

Olvassa el is